
Az agy rugalmassága most is meglep, főleg egy olyan barátnak, aki a rehabilitációs technológiák fejlődését figyeli.

Agy beemelte a szárnyakat a testképébe Történetmenet és fő tények
Kínai kutatók forradalmi kísérletet vezettek le, amelyben egészséges önkénteseket virtuális valóságban repülésre tanítottak, hogy kimutassák, mennyire alkalmazkodóképes az emberi agy. A résztvevők egy hétig napi gyakorlatokat végeztek VR-szemüveg segítségével, miközben precíziós szenzorok követték karjaik mozgását, hogy digitális szárnyakat irányítsanak. A kísérlet célja az volt, hogy teszteljék, képes-e az agy saját testrészként kezelni mesterséges, biológiailag idegen végtagokat.
A kutatás során fMRI-vizsgálatokkal mérték az agyi aktivitást, és azt találták, hogy az okcipitotemporális kéreg – amely a testrészek felismeréséért felel – a szárnyak látására ugyanúgy reagált, mint a valódi karokra. Ez azt jelzi, hogy az agy sikeresen integrálta a virtuális szárnyakat a belső testképébe. A vizuális és mozgásvezérlő területek közötti kapcsolat is erősödött, ami a mélyebb idegrendszeri beágyazódás jele.
A felfedezés jelentősége messze túlmutat a VR-szórakozáson. A tudósok szerint ez az agyi neuroplaszticitás új utat nyithat a gondolatvezérelt protézisek és ember-gép interfészek fejlesztésében. A jövőben hasonló VR-kiképzések segíthetik a bénult vagy végtagot vesztett embereket abban, hogy agyuk már a beavatkozás előtt megtanulja irányítani a mesterséges végtagokat.
Tények
- Kínai kutatók bebizonyították, hogy egy hét VR-repülés után az agy saját testrészként kezeli a virtuális szárnyakat.
- Az fMRI-vizsgálatok szerint az okcipitotemporális kéreg a szárnyak látására ugyanúgy reagált, mint a valódi karokra.
- Az agy vizuális és mozgásvezérlő területei között megerősödött a funkcionális kapcsolat a kísérlet hatására.
A Canto vizuális hírmagyarázata. A készítést AI-eszközök segíthetik. Szerkesztési elvek





