Vietnámban egy virágzó feketepiac kínálja a világ legfejlettebb mesterséges intelligencia modelljeit, mint a GPT-5.5, Claude Opus 4.8 vagy a Gemini 3.1 néhány tízezer vietnami dongért – alig többet, mint egy pohár jeges tea. A szolgáltatások mögött azonban komoly kiberbűnözés húzódik: a szervezetek lopott felhőerőforrásokat hasznosítanak ki, amelyeket vállalati fiókokból csalnak el. A módszer, amit 'LLMjacking'-ként ismernek, lehetővé teszi, hogy a támadók ingyen futtassák a drága AI modelleket, miközben az eredeti tulajdonosok viselik a költségeket.

A tranzakciók közösségi médián keresztül zajlanak, banki átutalásokat rejtettek csoportos befizetésekbe, és QR-kódos fizetési botokkal automatizálják a folyamatot. A vásárlók nemcsak alacsony minőségű modelleket kaphatnak, hanem a saját bemeneti adataikat is kockára teszik, mivel minden lekérdezés áthalad az eladó proxy szerverén – így belső forráskódok, üzleti titkok vagy személyes adatok is ellopásra kerülhetnek.

2026-ban Vietnámban hatályba lépett a személyes adatok védelméről szóló törvény, amely szigorúan bünteti az ilyen tevékenységeket. Ugyanakkor a Microsoft már pert indított egy vietnámi lakhellyel rendelkező, 2139-es kódszámú csoport ellen, az Egyesült Államok pedig nyomást gyakorol a digitális jogok tiszteletben tartásáért. A feketepiac fenntartása nemcsak helyi, hanem határon átnyúló kiberbűnözési kockázatot is jelent.