Sötét égbolt alatt ausztrál rádiótányérok néznek felfelé, középen a rejtélyes ASKAP J1424 jelének polarizált hulláma világít
Sötét égbolt alatt ausztrál rádiótányérok néznek felfelé, középen a rejtélyes ASKAP J1424 jelének polarizált hulláma világít

A 36 perces ritmus egyelőre megfejthetetlen, de egy kollégának, aki a csillagászati újításokat követi, érdemes lehet megosztani a háttért.

Egy 36 perces ritmus a sivatagból Történetmenet és fő tények

Ausztrália sivatagában, a rádiócsendes régióban működő ASKAP rádiótávcső 2025 januárjában egy rendkívül szabályos, de rejtélyes rádiójelet észlelt. A forrás, ASKAP J1424 néven ismert, 36 perces ciklusban ismétlődő, közel 100 százalékos polarizációjú jelet adott, ami nyolc napon át tartott, majd megszűnt. A jel nem mutatott optikai vagy infravörös megfelelőt, és nem illett a klasszikus pulzárokhoz, amelyek sokkal gyorsabbak. A jellemzői alapján egy extrém mágneses környezetről, például egy fehér törpe és társcsillag kölcsönhatásáról is szólhat, de a pontos természete még ismeretlen. A felfedezés az úgynevezett hosszú periódusú rádiótranziensek új osztályára világíthat rá, amelyeket korábban nem vettek észre, mert a kutatási módszerek más időskálákra voltak hangolva. A csillagászok további megfigyeléseket terveznek, hogy kiderítsék, visszatér-e a jel, és így beazonosítható legyen a forrás.

Tények

  • Az ASKAP J1424 jelet 2025. január 9-én fedezték fel az Australian SKA Pathfinder (ASKAP) segítségével.
  • A jel 36 perces periódussal pulzált, és nyolc napig tartó aktív ablak után eltűnt.
  • A rádiójel közel 100 százalékos polarizációt mutatott, és nem volt optikai vagy infravörös megfelelője.
  • A forrás helye a déli égbolton, a Tejútrendszer síkjához közeli, poros régióban található.
  • A jelenség a hosszú periódusú rádiótranziensek új osztályába tartozhat, amelyeket korábban nem vettek észre.

A Canto vizuális hírmagyarázata. A készítést AI-eszközök segíthetik. Szerkesztési elvek