A Flinders University és a University of Canberra kutatói új fényt derítettek az időskori járás változásának okára. 107 egészséges felnőtt mozgásának elemzése során azt találták, hogy az öregedő szervezet egyre inkább a stabilitást részesíti előnyben az energiahatékonysággal szemben. Ez az agy biztonságra törekvő alkalmazkodási stratégiájának eredménye, amely csökkenti az elesés kockázatát, de lassabb, kevésbé hatékony mozgáshoz vezet.

A Gait & Posture folyóiratban publikált tanulmány szerint az idősebbek bokaízületénél nő az ellentétes irányban működő izmok egyidejű aktivációja. Ez merevebbé teszi az ízületeket, javítja az egyensúlyt, de csökkenti a rugalmasságot és az energiahatékonyságot. Emiatt az idősebbek rövidebb lépéseket tesznek, kevesebb elrugaszkodási erőt fejtenek ki, és gyorsabban fáradnak ki.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a mobilitás megőrzéséhez nem elegendő az izomerősítés: fontos az egyensúlyérzék és a koordináció fejlesztése is. A tai chi vagy hasonló mozgásformák különösen hatékonyak lehetnek. A lassuló járás tehát nem csupán fizikai gyengülés jele, hanem egy komplex biológiai kompromisszum része, amelynek megértése segíthet célzottabb egészségmegőrző stratégiák kidolgozásában.