A faj megőrzése hosszú távú erőfeszítést kíván, de ez a lépés egy érintett kollégának vagy természetvédő barátnak is adhat reményt.
Világszenzációnak számító siker a Duna-parton Történetmenet és fő tények
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói világszenzációt értek el: először sikerült mesterséges körülmények között szaporítani a fokozottan védett dunai ingolát. A projekt során 2025 és 2026 között ivarérett egyedeket gyűjtöttek be a Rábából, majd laboratóriumi körülmények között termékenyítették meg őket. Az embriókat és néhány napos lárvákat ezután visszaszállították eredeti élőhelyükre, a Duna-vizeibe.
A dunai ingola a Föld egyik legősibb ma is élő gerincese, formája és életciklusa több száz millió év óta alig változott. Magyarországon endemikus fajként szerepel, és fokozottan védett. Korábban a faj mesterséges szaporításával kapcsolatban nem volt sikeres nemzetközi kutatás, így a MATE eredménye korszakalkotónak számít.
A projekt során több mint tízezer egyedet telepítettek vissza, a Duna-Ipoly Nemzeti Park kutatóival való együttműködés keretében. A visszatelepítés célja az volt, hogy a lárvák a természetes ragadozóktól védve fejlődhessenek. A faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is folyik hazai és nemzetközi intézményekkel közösen.
Tények
- A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói 2025–2026-ban először szaporították meg mesterségesen a dunai ingolát.
- A szaporított lárvákat visszatelepítették a Duna élővilágába, több mint tízezer egyeddel.
- A dunai ingola a Föld egyik legősibb gerincese, formája 360 millió év alatt alig változott.
- A faj fokozottan védett Magyarországon, és endemikus fajként szerepel.
- A projekt természetvédelmi értéke meghaladja az egymilliárd forintot.
- A szaporodásbiológiai kutatások folytatódnak hazai és nemzetközi intézményekkel együttműködve.
A Canto vizuális hírmagyarázata. A készítést AI-eszközök segíthetik. Szerkesztési elvek
Kapcsolódó hírek
