A fizikai mesterséges intelligencia és a humanoid robotika új korszakot nyit, amelyben a gépek egyre több olyan munkát átvesznek, amelyeket emberek már nehezen vállalnak – például a piszkos, unalmas vagy veszélyes feladatokat. A Barclays „AI Gets Physical” című tanulmánya szerint ez az átmenet két hullámban zajlik: 2030-ig a gyártás, logisztika, mezőgazdaság és építőipar automatizálódik, majd 2030 után az egészségügy, az idősgondozás, az oktatás és a vendéglátás következik. A szolgáltatói szektorba való betörés különösen jelentős lehet, mivel ezek az ágazatok adják a nyugati gazdaságok GDP-növekedésének döntő részét.

Kína jelenleg vezető szereplő: a világ ipari robotjainak kb. felét ott telepítik, évente 300 ezer új géppel. A robotsűrűség 2016 óta 600 százalékkal nőtt, és tízezer munkavállalóra jelenleg kb. 500 robot jut. A humanoid robotok gyártásában is Kína dominál: a 2025-ös telepítések 85 százaléka az országban történt, a gyártási költség pedig a nyugati versenytársak felére, kb. 50 ezer dollárra rúg.

A piaci szereplők komoly tőkét mozgósítanak: Jason Pidcock, a Jupiter Asset Management ázsiai alapjának vezetője szerint tíz év múlva humanoid robotok dolgoznak majd gyárakban, hadseregben, közigazgatásban és otthonokban is. Portfóliójában szerepel a TSMC, a Samsung és a Foxconn is. Dan Ives, a Wedbush Securities elemzője szerint a humanoid robotok az AI-forradalom egyik legnagyobb piaci lehetősége, és ezermilliárd dolláros piac alakulhat ki a következő évtizedben – bár a szektor vezető vállalatai jelenleg még nem tőzsdén jegyzettek.