Három kínai űrhajós, Csu Jang-csu, Csang Cse-jüan és Lai Ka-jing, áll a Csiucsüani Műholdindító Központban, páncélruhában, a Sencsou–23 küldetés előtt.
Három kínai űrhajós, Csu Jang-csu, Csang Cse-jüan és Lai Ka-jing, áll a Csiucsüani Műholdindító Központban, páncélruhában, a Sencsou–23 küldetés előtt.

Ez a repülés nemcsak tudományos, hanem szimbolikus mérföldkő is, érdemes lehet egy űr- vagy technikatörténetet kedvelő barátnak megmutatni a háttért.

Első hongkongi űrhajós indult Kínában Történetmenet és fő tények

Kína újabb mérföldkőhöz érkezett űrprogramjában: a Sencsou–23 küldetés keretében indult el a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomásra egy háromtagú legénység, amelyben történelmi szerep jut Lai Ka-jingnek. Ő nemcsak az első hongkongi, hanem az első kínai női civil szakember is, aki űrrepülésen vesz részt. Korábban a hongkongi rendőrség műszaki szakértőjeként dolgozott, most hat hónapon át folytat tudományos kísérleteket, karbantartási feladatokat és űrsétákat fog végezni.

A küldetés parancsnoka Csu Jang-csu, aki már részt vett a Sencsou–16 küldetésben, mellette Csang Cse-jüan pilóta, a kínai légierő volt pilótája, aki szintén első repülésén van. A jelenlegi Sencsou–21 legénység – Csang Lu, Vu Fej és Csang Hung-csang – május végén tér vissza a Földre, miután 203 napos küldetéssel új kínai rekordot állítottak fel az egybefüggő űrbeli tartózkodás terén.

A kínai űrügynökség (CMSA) szerint a Sencsou–23 küldetés során egy hosszú távú, egyéves űrbeli tartózkodást vizsgáló kísérlet is részben történik, ami előkészítheti a jövőbeli holdmissziókat. Kína 2003-ban indította első emberes űrprogramját, és ambiciózus tervei között szerepel, hogy 2030-ra embert szállítson a Holdra is.

Tények

  • Lai Ka-jing lett az első hongkongi és az első kínai női civil űrhajós, aki űrrepülésen vesz részt.
  • A Sencsou–23 küldetés hat hónapra küldi a legénységet a Tienkung űrállomásra, ahol tudományos kísérleteket és űrsétákat végeznek.
  • A jelenlegi Sencsou–21 legénység 203 napos küldetéssel új kínai rekordot állított fel az egybefüggő űrbeli tartózkodás terén.
  • A kínai űrügynökség (CMSA) szerint a küldetés során egyéves űrbeli tartózkodást vizsgáló kísérlet is részt kap.
  • Kína 2003-ban indította első emberes űrmisszióját, és 2030-ra embert szeretne eljuttatni a Holdra.

A Canto vizuális hírmagyarázata. A készítést AI-eszközök segíthetik. Szerkesztési elvek