
A nukleáris készletek növekedése most már nem elmélet, hanem mérhető trend, ami egy kollégának, aki a biztonságpolitikát követi, fontos kontextust adhat.

Veszélyes fordulat az atomfegyvereknél Történetmenet és fő tények
A Stockholm Nemzetközi Béltanulmányok Intézete (SIPRI) 2026-os jelentése nyugtalanító tendenciát mutat: a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok egyre kevésbé tartják magukat a leszerelési ígéretekhez, és újra növelik készleteiket. A kutatók szerint ez új kockázatokat szül, és fokozza a fegyverkezési verseny dinamikáját. A kilenc atomhatalom – köztük az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, Pakisztán, Észak-Korea és Izrael – januárban összesen 12 187 nukleáris robbanófejjel rendelkezett. A nukleáris arzenál mintegy 83 százaléka Oroszország és az Egyesült Államok kezében van. A hidegháború utáni fokozatos leszerelési folyamat tehát megfordulhat, mivel az új fegyverek telepítése és a leszerelés lassulása újra növeli a globális fenyegetettséget. A robbanófejek közül 9745 darab katonai készletben van, és több ezer közülük már rakétákon vagy repülőgépeken is elérhető.
Tények
- 2026 januárjában a 9 nukleáris hatalom összesen 12 187 robbanófejjel rendelkezett a SIPRI adatai szerint
- A robbanófejek mintegy 83%-a Oroszország és az Egyesült Államok birtokában van
- A készletekben lévő robbanófejek közül 9745 darab potenciális felhasználásra készen áll
- 2025-höz képest 4012 robbanófejet telepítettek rakétákra és repülőgépekre
- A ballisztikus rakéták 2100–2200 robbanófejjel vannak felszerelve, többségük Oroszországé vagy az Egyesült Államoké
A Canto vizuális hírmagyarázata. A készítést AI-eszközök segíthetik. Szerkesztési elvek





