Egykori osztrák alkotmányvédelmi tisztviselőt, Egisto Ottot első fokon elítélték kémkedésért, mert az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) számára továbbított titkos információkat. A bécsi bíróság 4 év 1 hónapos börtönbüntetést szabott ki rá hivatali visszaélés és nemzetközi kémkedés miatt. Az ítélet nem jogerős, a védő azonnal fellebbezett. A vád szerint Ott jogosulatlanul kérte le személyes és utazási adatokat, valamint osztrák belügyi tisztségviselők szolgálati adatait, amelyeket továbbított orosz kapcsolatoknak. A vád szerint a cselekményeket a nemzetközi körözés alatt álló volt Wirecard-vezér, Jan Marsalek megbízásából követte el.

A bíróság 56 ezer euró értékű vagyont foglalt le Ottól, amelyet a bűncselekményekből származó jövedelemként azonosítottak. A vád szerint egy SINA-típusú, titkosított uniós hírszerzési laptop is az oroszok kezébe került Marsaleken keresztül, amelyért Ott 20 ezer eurót kapott. A per során felmerült a 2019-es berlini Tiergarten-gyilkosság is: Ott elemzést készített az orosz titkosszolgálat számára a grúz férfi meggyilkolásáról és a hatósági reakciókról, valamint javaslatokat dolgozott ki titkosszolgálati célzott akciókra.

A vádlott és társa, egy rendőr is ártatlannak vallotta magát. Ottot csalás és egy vesztegetés vádpontjában felmentették, míg a rendőrt 15 hónapos felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Az ügy nemzetközi hírverést kapott, mivel összekapcsolja az osztrák belbiztonsági kudarcot orosz hírszerzési tevékenységgel és egy nemzetközi pénzügyi botrány alakjával.