A Manchesteri Egyetem kutatói újra felfedezték egy 450 millió évvel ezelőtti óriási skorpió, a Praearcturus gigas maradványait, amelyek 150 éven át a gyűjteményükben hevertek felismeretlenül. A fosszíliákat az 1870-es évek óta tanulmányozták, de csak most sikerült modern képalkotó technikákkal összerakni a képet. A tudósok kiderítették, hogy az élőlény valóban skorpió volt, és becslések szerint 1 méter hosszú, 15,7 centiméteres ollókkal rendelkezett.

A Praearcturus gigas a karbonidőszaknál 50 millió évvel korábban élt, amikor a szárazföldi élet még csak kialakulóban volt. Ez azt jelenti, hogy 200 millió évvel a dinoszauruszok megjelenése előtt járt a Földön, elsősorban vízben, apró növények és gombák között. A kutatók szerint méretét annak köszönheti, hogy ekkor még nem voltak versenytársai, így a kora legnagyobb ragadozója lehetett.

A felfedezés különösen jelentős, mert betekintést nyújt az élet korai szárazföldi adaptációjába. A skorpió maradványai segíthetnek megérteni, hogyan alkalmazkodtak az állatok a vízi és szárazföldi környezet határán. A Paleontology folyóiratban publikált tanulmány hangsúlyozza: a Praearcturus gigas egyedülálló példaként szolgálhat a korai élővilág evolúciójának tanulmányozásához.