Több mint négy éve tartó háború után egyre erősödő jelek utalnak arra, hogy Oroszország és Ukrajna közeleghet egy tűzszünet felé. Bár az orosz légicsapások intenzívebbek, mint valaha – például a május 24-i kijevi támadásban 23 ember halt meg –, a szárazföldi offenzíva gyakorlatilag megállt. Az orosz hadsereg havi 15–20 ezer katona veszteséget szenved, és a pótlásra nincs elegendő katonájuk. Eközben Ukrajna újabb nyugati támogatást kap, és egyre hatékonyabban támad orosz területen belül is, például Szentpétervár közelében is végzett dróntámadásokat.

A londoni Royal United Services Institute elemzője, Jack Watling szerint Ukrajna „megfordítja a hullámot”, miközben Vlagyimir Putyin is jelezte, hogy a konfliktus a „végéhez közeleg”. A tűzszünet azonban nem jelent békét: valószínű, hogy a frontvonalak mentén fagynak meg a harcok, és Ukrajna 21 százalékát orosz megszállás alatt hagyják. A nemzetközi közösség ezt nem ismerné el, de a valóság ezt tükrözheti.

A jövőben két fő kérdés marad: milyen biztonsági garanciákat kap Ukrajna, és mi lesz a megszállt területekkel. Az orosz elit is egyre fáradtabb, és Putyin számára is előnyös lehet, ha a háborút „győzelemként” tudja befejezni, akár egy tűzszünet keretein belül. A megállapodás azonban csak akkor jöhet létre, ha mindkét fél számára elfogadható alkunak tűnik otthon.