Az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be Kuba jelenlegi elnökének, Miguel Díaz-Canelnek, valamint a hatalmi elitet jelképező Castro család tagjainak személyes célként való kezelésével. A listán szerepel Raúl Castro, aki 2018 óta nem áll hivatalos vezetői pozícióban, de továbbra is jelentős befolyással rendelkezik, valamint unokája és fia is. A szankciók kiterjednek a forradalmi fegyveres erők minisztériumára és más állami szervekre is. A lépés része a Trump-kormányzat egyre szigorúbb kubapolitikája, amely a szigetország regionális szerepvállalását és múltbeli cselekményeit is szankcionálja.

A szankciók mögött álló indoklás szerint Washington Kuba „felforgató és radikális műveleteinek” finanszírozását kívánja megállítani, és vádolja a rezsimet azzal, hogy „mérgező forradalmukat” exportálják. A külügyminiszter, Marco Rubio hangsúlyozta, hogy a külföldi vállalatok és bankok számára is kockázatossá válik a Kuba vezetésével való kapcsolattartás. A lépés közvetlenül követi az 1996-os repülőgép-lelövés ügyében hozott vádemelést, amelyben Raúl Castro és öt másik személy is vádaskodás alá került.

Kuba válasza határozott: Díaz-Canel elnök a vádakat politikai manővernek nevezte, és állítja, hogy a repülőgépek lelövése jogos önvédelemből történt. Eközben az ország súlyos belső válsággal néz szembe: üzemanyaghiány, áramszünetek és élelmiszerhiány súlyosbítják a helyzetet. Az amerikai szankciók és olajblokád tovább fokozzák a nyomást, miközben a Trump-kormányzaton belül is nő a vita a megállapodás lehetőségéről.