Az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium kutatói kísérletet végeztek annak megértésére, hogyan viselkednek a radioaktív anyagok nukleáris robbanás után. A tanulmány középpontjában a radioaktív kihullás – a légkörbe jutott radioaktív por és izotópok visszahullása – állt, amely akár baleset, akár szándékos robbantás következménye lehet. A kísérlet során egy méter hosszú plazmacsőben 4727 Celsius-fokra hevítették az uránt, céziumot és cériumot, hogy szimulálják a detonáció utáni hűlési folyamatokat.

A kutatók két hűtési forgatókönyvet vizsgáltak: az egyiknél fokozatosan csökkent a hőmérséklet, a másiknál hosszabb ideig magas maradt, majd hirtelen lehűlt. Az urán és a cérium korai kondenzálódást mutatott, miközben a cézium viselkedése meglepő volt: sokkal később kezdett el lehűlni és kondenzálódni, és hosszabb magas hőmérsékleten jobban keveredett más elemekkel, összetettebb vegyületeket képezve.

A kísérlet célja az, hogy jobban megértsék a radioaktív szennyeződés terjedését és leülepedését, így hatékonyabb katasztrófavédelmi és egészségvédelmi intézkedések kidolgozhatók legyenek. A Science Alert és az Analytical Chemistry is beszámolt a tanulmányról, amely segíthet előre jelezni, hogyan oszlik meg a radioaktív anyag a környezetben. A kutatás nem növeli a robbanás valószínűségét, de növeli a tudásunkat a következmények kezelésében.