A 1986-os csernobili katasztrófa után kialakított tiltott zónában ma is magas a radioaktív sugárzás, különösen a járműtemetőkben, ahol a katasztrófa idején használt helikopterek, tűzoltóautók és buszok állnak leselejtezve. A járművek közül sokat soha nem lehetett kivinni, mert a sugárzás miatt veszélyesek maradtak. A Rasszohában és Burjakivkában lévő temetőkben hónapokon át gyűltek a besugárzott járművek, köztük az Mi-6-os és Mi-26-os helikopterek. Az 1990-es években és 2000-es évek elején fosztogatók rabolták le az alkatrészeket, kockáztatva egészségüket. 2013 körül az ukrán hatóságok eltávolítottak sok tárgyat, de a zónában még mindig maradtak radioaktív járművek.

Ugyanakkor az élet lassan visszatér a területre. A vaddisznók már visszaköltöztek, és tudósok felfedezték, hogy a fekete penészgomba (Cladosporium sphaerospermum) aktívan vonzódik az ionizáló sugárzáshoz, és a melanin segítségével a sugárzást energiává alakítja – hasonlóan, mint a fotoszintézis. Ez a jelenség nemcsak a természet csodáját mutatja, hanem potenciális alkalmazásokat is nyit: például a kozmikus sugárzás elleni védelemre űrhajósoknál.

2018-tól Ukrajna részben újrahasznosítja a besugárzott fémeket, alacsony szintű radioaktív anyagokat keverve tiszta acélhoz, így csökkentve a kockázatot. A szabályzás lehetővé teszi, hogy a szennyeződés elég alacsony szintre csökkenjen. A természet és az emberi technológia egyre inkább egymás mellett létezik a zónában, új kérdéseket felvetve a jövőre nézve.