Lengyelország visszavonta a Fehér Sas-rendet Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől, miután Ukrajna egy hadseregegységet az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) nevére kívánt nevezni. A lépés szimbolikus, de súlyos történelmi terhet hordoz: az UPA 1943–1945 között több mint százezer lengyel polgárt ölt meg Volhíniában és Kelet-Galíciában, amely akkor még Lengyelországhoz tartozott. Lengyelország ezt népirtásnak minősíti, és 2016 óta hivatalosan is így nevezi.

Zelenszkij döntése, hogy a II. világháború utáni nacionalista mozgalom nevét adja egy mai katonai alakulatnak, mélyen megbántotta a lengyel közvéleményt. Karol Nawrocki lengyel elnök ezért javasolta, hogy vonják vissza a kitüntetést, amelyet Zelenszkij 2023-ban kapott. Az ukrán külügyminiszter a lépést „stratégiai hibának” nevezte, miközben Kijev hangsúlyozta, hogy az UPA-t függetlenségért küzdő szimbólumként tiszteli, különösen az orosz invázió óta.

A konfliktus tükrözi a kelet-európai országok közötti bonyolult történelmi emlékezetet. Bár Ukrajna hivatalosan bocsánatot kért a lengyel áldozatokért, tagadja, hogy népirtás történt volna. A július 11-i volhíniai mészárlásokat Lengyelországban hivatalos emléknappá nyilvánították. A két ország korábban szoros szövetségesek voltak az orosz háború ellen, de a történelmi kérdések most újra feszültséget teremtenek.