
A májban lévő vasrészecskék segíthetik a galambok iránykeresését, hasznos háttér egy biológia iránt érdeklődő kollégának.

Így találja meg az irányt a postagalamb Történetmenet és fő tények
A vándormadarak, köztük a postagalambok, évszázadok óta lenyűgözik a tudósokat irányérzékelésük pontosságával. Bár régóta ismert, hogy képesek a Föld mágneses mezője alapján navigálni, a pontos biológiai mechanizmus rejtve maradt. A Bonni Egyetem kutatói most új bizonyítékot szolgáltattak: a postagalambok májában található, vasban gazdag immunsejtek – makrofágok – mágneses mezőt érzékelhetnek, és ez segítheti őket a tájékozódásban.
A felfedezés egy véletlen beszélgetésből indult, amikor egy immunológus és egy ornitológus rájött, hogy az immunsejtekben természetes úton keletkező mágneses vasrészecskék szerepet játszhatnak az irányérzékelésben. Laboratóriumi vizsgálatok során kimutatták, hogy a májban a legnagyobb a mágneses aktivitás, és a makrofágok közvetlenül az idegsejtek mellett helyezkednek el.
A döntő kísérletben 34 postagalambot küldtek 19 kilométeres útra. 18 madárnak olyan szeret adtak, ami ideiglenesen inaktiválta a makrofágokat. Felhős időben ezek a galambok eltévedtek, míg a placebót kapott 16 egyede sikeresen hazatalált. A kutatók hangsúlyozzák: ez még alapkutatás, és további vizsgálatok kellenek más fajokon is.
Tények
- A Bonni Egyetem kutatói 2026-ban publikálták, hogy a postagalambok májában található vasban gazdag makrofágok segíthetik a mágneses tájékozódást.
- 34 postagalambot kísérleteztek: 18-at makrofág-inaktiváló szerrel kezeltek, 16 kapott placebót.
- Felhős időben a kezelt galambok mind eltévedtek, míg a placebócsoport minden tagja hazatalált.
- A mágneses aktivitás a májban volt a legerősebb, és a makrofágok neuronok mellett helyezkedtek el.
- A kutatás szerint a makrofágokban természetes úton keletkező vasrészecskék mágneses iránytűként működhetnek.
A Canto vizuális hírmagyarázata. A készítést AI-eszközök segíthetik. Szerkesztési elvek





