A grönlandi cápa, tudományos nevén Somniosus microcephalus, a Föld egyik leghosszabb élettartamú gerincese – egyes példányok akár 400 évig is élhetnek. A 2016-os radiokarbon-dátolásos tanulmány szerint a legidősebb vizsgált egyed körülbelül 392 éves lehetett, de a bizonytalansági tartomány miatt legalább 272 évesnek számított. A cápa korát a szemlencsében lévő fehérjék radiokarbon-analízisével határozták meg, kihasználva a hidegháborús atomkísérletek nyomán keletkezett légköri szénizotóp-változásokat. A 2026-os PNAS-tanulmány szerint a cápa genomja több olyan génutat is tartalmaz, amelyek a DNS-javításban, a kromatin stabilitásában, az immunerendszer erősítésében és a vasanyagcsere szabályozásában játszanak szerepet. Ezek a mechanizmusok együttesen segíthetik megakadályozni a sejtkárosodást, a rák kialakulását és az öregedési folyamatokat. A cápa genomja emberinél nagyobb, körülbelül 5,9–6,5 milliárd bázispáros, és magas százalékban ismétlődő elemekből áll, amelyek evolúciós szempontból is izgalmasak lehetnek.