A mesterséges intelligencia terjedése jelenleg inkább enyhén növeli az inflációt, nem csökkenti – mert a technológiai átállás kezdeti szakaszában hatalmas beruházási hullám zajlik. Az adatközpontok, chipek, energiaellátás és hűtési infrastruktúra iránti kereslet robbanásszerűen nő, miközben a kínálat nem tud lépést tartani. Az Egyesült Államokban 2026 első negyedévében a GDP 4,9%-át tette ki a technológiai beruházás, ami meghaladja a dotcom-buborék csúcsát is.

Történelmi mintákat figyelve a nagy technológiai forradalmak – mint a vasútépítés, az elektromosság vagy az IT-forradalom – mind hasonló kétfázisú hatással bírtak: kezdetben inflációs nyomás, majd évekkel később tartós dezinfláció. Az MI esetében is várható, hogy a termelékenységi ugrás hosszabb távon csökkenteni fogja az árakat, különösen a szolgáltatások területén, ahol az infláció 70%-a keletkezik.

Jelenleg azonban az AI által gerjesztett részvénypiaci bikapiac is hozzájárul az inflációhoz: a lakosság megtakarításai GDP 230%-ára nőttek, ami fenntartja a magas fogyasztási hajlandóságot. A Fed új elnöke, Kevin Warsh azonban már most nyitott a kamatcsökkentésre, mivel az MI hosszú távú dezinflációs hatásában hisz – bár a múlt tanulsága szerint ez korai lazításhoz vezethet.