A NASA Quesst programjában kifejlesztett X-59-es szuperszonikus kutatórepülőgép történelmi tesztrepülést hajtott végre 2026. június 12-én. A gép, amelyet Jim „Clue” Less pilóta irányított, 81 perc alatt elérte a 13 kilométeres magasságot, majd Mach 1,077-es sebességgel átlépte a hangsebességet – de a földön nem hallatszott klasszikus hangrobbanás. A NASA aerodinamikai tervezése révén a hanghatás egy halk, tompa puffanásra csökkent, ami megoldhatja a szuperszonikus repülés legnagyobb akadályát: a lakott területek feletti repülési tilalmat.

A Concorde bukása óta több mint két évtizedig állt a szuperszonikus utasszállítás fejlesztése, mivel a hangrobbanás miatt a legtöbb ország betiltotta a szárazföld feletti szuperszonikus repülést. Az X-59 célja éppen ez a probléma megoldása, hogy a jövőben újra lehetséges legyen a gyors, hatékony, de csendes szuperszonikus utazás. A sikeres teszt után a következő lépés a repülés hatásának szélesebb körű vizsgálata lesz, beleértve a földi zajérzékelést is.

A NASA mellett a magánszektor is aktív: a Boom Supersonic vállalat szintén tesztel szuperszonikus prototípust. Eközben a légiközlekedési piacot három fő trend alakítja: az elektromos függőleges repülők elterjedése, az üzemanyag-hatékonyság javítása és az ultra-hosszú távú járatok bővítése, mint a Qantas „Project Sunrise”. A kérdés már nem az, hogy tudunk-e gyorsabban repülni, hanem az, hogy gazdaságosan és környezetbarátan is megtehetjük-e.